Amit tudni illik (Asztalos Gábor)

Nevezzük szernek. Nem hallatszik túl barátságosan, de nem véletlenül nevezem így, még az elején. A fent használt szó nehezen behatárolható és nagyon átfogó, hiszen nagyon sok mindent érthetünk szer alatt. Nagyon sokan nem tudnak róla semmit, még a téma biológiai oldalát sem ismerik, mégis használják. Úgy gondolom, hogy mielőtt bárki is belekezdene valamibe, előtte bizonyosodjék meg róla, hogy tulajdonképpen mit csinál. Sajnos kevesen gondolják így. Aztán vannak, akiket érdekel a téma ezen része, de mégse tudnak megfelelő mennyiségű és minőségű információhoz jutni, mert nincs rá mód, nincs hol utánanézni. Az én dolgom nem az, hogy megmondjam az embereknek, hogy miről mit gondoljanak, az mindenkinek a magánügye, mindenki gondoljon azt, amit akar. Viszont vannak tények, amit el kell fogadnunk. Én nem a saját véleményemet mondom el, hanem csak tényeket közlök, olyan dolgokat mondok el, amibe nem lehet belekötni, nem lehet róla "másképp gondolkodni". A téma pedig nem más, mint a cannabis-származékok hatásmechanizmusa.

A legtöbb ember, amikor azt hallja, hogy "fű", egyből a kábítószer szó jut az eszébe. Sajnos, a téves elképzelések már az alapoknál kezdődnek. A cannabis-származékok a pszichedelikumok csoportjába tartoznak, vagyis a tudatmódosító szerekhez. A tudatmódosító szerek az embert más, a szokásostól eltérő tudatállapotba juttatják. Ebbe a pontba nyugodtan belekapaszkodhatnánk, elméleteket, apróbb filozófiai elgondolásokat állíthatnánk föl. Csakhogy a cikk a dolog másik feléről szól. Arról, hogy mi játszódik le az ember szervezetében, mikor az ilyen szerek hatása alatt van. A cannabis nevű növény hatóanyaga, legfontosabb molekulája a THC, vagyis a Delta9 Tetra-Hydro-Cannabinol. Mikor az ember szervezetébe kerül a THC-molekula, az előbb-utóbb bejut a vérkeringésébe, akár a tüdőn vagy a gyomron keresztül. Az ereinkben lévő, friss THC rövid időn belül eljut az agyba, ahol megkezdődik az ő főbb szerepe. Az agyban a sejteket három nagy részre osztjuk: alapsejtek, fősejtek és gátlósejtek. A gátlósejt szerepe már a nevéből is kikövetkeztethető, vagyis meggátolja, hogy az alapsejtek és a fősejtek összekeveredjenek. Ahhoz, hogy ezt a feladatot ellássa, értelemszerűen energiára van szüksége. Az energiadús molekulákat a gátlósejt az ún. receptoraival veszi fel a vérkeringésből. Tehát a receptor olyan, mint egy szívószál. Az a molekula, amiből a gátlósejt az energiát nyeri, kísértetiesen hasonlít a THC-molekulára. A THC-t a receptor összekeveri a számára energiaforrást jelentő molekulával. A különbség a két molekula között az, hogy a THC eltömíti a receptorokat, ezalatt a gátlósejt megszűnik működni, amíg a receptor el van tömődve. Ennek következtében az alapsejtek és a fősejtek összekeverednek, amiért az ember különös, szokatlan, de, hozzá kell tegyem, egyáltalán nem új állapotba kerül. A hatás addig tart, amíg a receptor kitisztul. Ha mindez megtörtént, a gátlósejtek újra működőképesek lesznek. Amit fontos még megemlíteni, hogy a gátlósejtek nem halnak el, csak "pihennek". Tehát a cannabis-származékok nem ölnek agysejtet, ellentétben az alkohollal! Vitatott része a témának, hogy mennyi idő alatt ürül ki a szervezetből a THC-molekula. Ahány ember, annyi vélemény, ezért sem kell készpénznek venni, amit mások mondanak. De egyvalami biztos, a THC nem idegen a szervezet számára a fent említett hasonlóság miatt, ezért az nem is igyekszik megszabadulni tőle, nem úgy, mint egyes szintetikus drogoktól.

Remélem, hogy a leírt érvek megváltoztatják egyes emberek túlságosan elfogult véleményét, és ha valaki elolvassa a cikket, minden nehézség nélkül megérti ezt a kis leegyszerűsített magyarázatot, amitől kicsit nagyobb biztonságban érezheti magát, mondván, hogy most már ezzel is tisztában vagyok. Ezek alapján az érvek és információk alapján már inkább lehet véleményünk a téma körül keringő zavaros légkörben. Azt hiszem, hogy ez azok közé a témák közé tartozik, amit tudni illik.