Versek (S. I.)

hangulat

ami igazán mély azt nem mondhatom
ami külsőség azt elfeledem
aki sírni lát azt meghallgatom
de ki igazán vár, én nem keresem
ami fáj, ami szép, ami van, ami jó
ami enyém, ami múlik, ami erős, ami szó
ami mindig-mindig előttem lehet
és mégse soha-soha rá nem vehet
egy másik vágyra egy más álomra
egy nekem nem igazi lét-valóra


Nyár vége

még látom a pálmát
a fejem fölött
és érzem a homokot
a tengerparton
még hallom a hangod
a zajok között
de miért nem a valódi
világot várom?

mászik egy bogár
és totál nem tudja
kicsinyke élete
mit sem ér
látszik a határ
és senki se mondja

hogy jobb lesz valami
az eddiginél
várom az életet
hajtom a gépet
látom a képeket
de mégse félek

isteni szóra
emelem fejem
és várom a jelszót
a kezdéshez
biztos az út
és felfedezem
az igazi erőt
ha kevés lesz